A Közép-Nyírségben, Nyíregyházától 25 km-re található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton közelíthető meg, vagy a 41-es főútról Apagy felől.

Nyírtét neve a török eredetű "tityit" méltóságnév személynévi alakjából származik. A község 1271-ben tűnt fel, mint üres és lakóitól elhagyott föld, melyet V. István király a Balog-Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak adományozott. Az oklevél szerint a birtokot már Ubul megkapta II. Endre királytól. IV. László halála után idegenek szállták meg, s csak Ottó király adta vissza a Balog-Semjéneknek 1307-ben. Az 1325. évi nagy osztozáskor Tét fele a nemzetség Egyed ágának jutott. A községre biztos adatunk csak 1437-ből van, amikor az egri káptalan többek között Theth birtokába iktatta Ujfalvi Lukácsot. Az oklevél tartalmazza Tét körülhatárolását, s közben említ határneveket is, amelyek közül néhány ma is él: Apathtona, Kurespatak, Fyad. A XIV. század elején a Fiad nevű település tűnt fel Tét és Székely között, mely beolvadt Nyírtét határába. A XV-XVI. században a Téthy család a birtokos. A XVI. század közepén a közeli Petriről nevét szerző Ders családnak is volt része benne. Az 1600-as években mint az ecsedi uradalomhoz tartozó Báthory birtok szerepelt a község neve.
Az 1930-as összeírás szerint a község akkori lélekszáma l.l46 fő - hasonló a maihoz -, s lakóházainak száma 168. Egy elemi népiskola működött a faluban. Az I. világháborúban itteni áldozatainak száma 11.
1985-től Nyíregyháza városkörnyékének községe, közös községi tanácshoz tartozott, tanácsának székhelye Apagy volt. 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási rangja szerint önálló község.

 

 

A XIII. századbeli református templom középkori freskóinak feltárása után a település nagy idegenforgalmi kulturális vonzerőt jelent az egész régióra vonatkozóan.
Nyírtét vonzerejét a romlatlan természeti környezet, a csend, a jó levegő, a hagyományokon alapuló élő gazdálkodási formák, a paraszti kultúra, a színes kulturális programok és kultúrtörténetileg is jelentős műemléke a XIII. századbeli temploma adja

A településen többfunkciós közoktatási intézmény működik, ehhez tartozik a Bónis Sámuel Általános iskola, a Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó ezen belül elérhető a logopédiai ellátás és a gyógytorna is. Az 50 férőhelyes napközis óvodába 60 gyermek jár.
A Művelődési Ház biztosít helyet a községi rendezvényeknek és a könyvtár helyiségének. A település belterületi útjai teljes mértékben aszfaltozottak, kiépített a gáz és az ivóvíz hálózat. A csatornaközmű előkészületi szakaszban van. Kiépített a kábeltelevízió és a szélessávú internet.
Lakónépessége 1172 fő, ami 1990 óta lényegében nem változott.